(1) Az eljárásra annak a települési önkormányzatnak a képviselő-testülete, jegyzője vagy az a
gyámhivatal (a továbbiakban: eljáró szerv) illetékes, amelynek területén

• a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának,
• az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek,
• ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek a lakóhelye van.

(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakása különböző illetékességi területen található, az eljáró szerv illetékességét a gyermek bejelentett lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek bejelentett lakása egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a szerv jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.

(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) pontban foglaltak szerint - az eljáró szerv illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.

(4) Belföldi bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, illetve a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes.

Egyéb illetékesség

(1) Bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely gyámhivatal - a törvényi feltételek fennállása esetén - intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, melyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.

(2) Bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely gyámhivatal illetékes

• nyilatkozat felvételére, ha a szülő azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi,
• rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat felvételére is azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt, illetve a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.

(3) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a szerv illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés szükségessé vált.

(4) A gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása iránti eljárásra a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes.

(5) Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per befejezéséig.

(6) Méhmagzat részére az a gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van.

(7) Ha a gyám vagy gondnok (eseti gondnok) személyében változás történt, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám vagy gondnok (eseti gondnok) az illetékessé vált gyámhivatalnak tartozik végszámadással.

(8) Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja, erről azonban a másik gyámhivatalt értesíteni kell.

(9) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülői házat elhagyta, ezt követően a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

(10) A szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, az örökbefogadással kapcsolatos eljárásra a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.

(11) Azt a krízishelyzetben lévő várandós anyát, aki állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani (a továbbiakban: titkolt terhesség) kérelmére bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia.

(12) Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti gyámhivatal az illetékes.

(13) A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - a törvényi feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

(14) Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig.

(15) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

(16) A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A tartós nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatal a gyermek valamennyi - gyermekvédelmi és gyámügyi - ügyében illetékes eljárni.

(17) A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az a gyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött.

(18) Ha a gyermeket nevelő szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítására irányuló vagy a gyermek másnál történő elhelyezése iránti per megindítására az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyermeket nevelő szülő lakóhelye volt.

(19) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes a gyermek tartós nevelésbe vételére is.

(20) Az örökbefogadás előtti eljárásra az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbefogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatal illetékességi területén van, az eljárásra - a kölcsönös tájékoztatás mellett -
bármelyik gyámhivatal illetékes.

(21) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg.

[ « vissza ]

[ az oldal tetejére ]