» Ügyleírások
A kapcsolattartás

kapcsolattartási ügyek alapvetően kétféle eljárást foglalnak magukban. Egyrészt aA kapcsolattartás célja a családi kapcsolatok fenntartása, illetve a gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Gyámhivatalnál indított kapcsolattartás szabályozását, illetve újraszabályozását, valamint a kapcsolattartás végrehajtását.

Jogszabály :

Csjt. 92. §, Gyer. 27. § - 33. §-ai

A kapcsolattartás szabályozása , újraszabályozása
A bíróság hatásköre :

  • házassági vagy gyermekelhelyezési perben a szülők megegyezésének hiányában a szabályozás,
  • a kapcsolattartást szabályozó ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a az újraszabályozás.

A gyámhivatal hatásköre :

  • a szülők közötti, vagy a szülők és a gyám közötti vita esetén, és
  • az egyéb jogosultak esetében a szabályozás, újraszabályozás, valamint
  • ha a kapcsolattartást szabályozó bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított két év eltelt a kapcsolattartás újraszabályozása.

Az eljárás menete :

  • A gyámhivatali eljárás kérelemre indul, a kapcsolattartás pótlására előírt határidő elteltétől illetve a veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye, amelyet a
  • szülő,
  • nagyszülő,
  • nagykorú testvér,
  • gyermek szülőjének a testvére, valamint a szülőjének a házastársa - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja -,
  • 14. életévét betöltött gyermek nyújthatja be.
A kérelem benyújtását követően :
  • tárgyalás tartására kerül sor, amelynek célja a felek közötti egyezség létrehozása,
  • egyezség hiányában a kapcsolattartás kérdésében a Gyámhivatal dönt.

A döntés meghozatalához a gyámhivatal

  • meghallgatja a feleket,
  • az ítéloképessége birtokában lévő gyermeket,
  • szükség esetén szakértői vizsgálatot rendel el,
  • egyéb bizonyítási eljárást végezhet (pl. tanúkat hallgat meg),
  • és szükség esetén környezettanulmányt készíthet.

A döntés magában foglalja többek között a kapcsolattartás formáira

  • folyamatos és időszakos kapcsolattartás az elvitel jogával és a visszaadás kötelezettségével,
  • a gyermek meglátogatása,
  • levelezés,
  • telefonkapcsolat,
  • ajándékozás,
  • csomagküldés vonatkozó szabályozás.

A kapcsolattartás újraszabályozása során :
a gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartás

  • korlátozását,
  • szünetelését,
  • megvonását rendelheti el, amennyiben a jogosult a gyermek, vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére jogával visszaél vagy súlyosan visszaél,
  • a kapcsolattartás végrehajtását felfüggesztheti, ha a kapcsolattartás korlátozása, szünetelésének, vagy megvonásának elrendelése látszik indokoltnak,
  • a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja,
  • a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja.

Az újraszabályozási eljárás során a felek szintén egyezséget köthetnek, amit a gyámhivatal jóváhagy, ha megfelel a gyermek érdekeinek. Amennyiben az újraszabályozási eljárás során a felek nem tudnak megegyezni a gyámhivatal dönt.

A kapcsolattartás végrehajtására akkor kerül sor , ha

  • a szülő, vagy gondozó
  • a gyermeket más személy ellen neveli, illetve
  • a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.

Az eljárás menete :

  • - a gyámhivatali eljárás kérelemre indul,
  • - tárgyalás tartására kerül sor, tényállás tisztázása után
  • - határozathozatallal zárul.

Ha a gondozó szül ő részér ő l bizonyítást nyer az önhiba :

  • első esetben figyelmezteti a Gyámhivatal,
  • további esetekben (ha a figyelmeztetéstől számítva nem telt el 1 év) alkalmanként 100.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, és
  • meg kell fizetnie a másik fél költségeit (pl. utazási költség), amik a kapcsolattartás meghiúsulása folytán keletkeztek.

Az eljárás további következménye :

  • a bíróságnál kezdeményezhető a gyermekelhelyezés megváltoztatása,
  • a gondozó szülő magatartása miatt büntetőeljárás indítható, mert a Büntető törvénykönyv 195. § (4) bekezdése szerint vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő
  • a gyermeket a gyámhatóság védelembe veheti, és
  • igénybe vehető a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyelete, továbbá a gyermekvédelmi közvetítői eljárás.

Akadálymentes változat
Hírcsoport:
Válasszon hírcsoportot