Az állami gondoskodás egyik formája, amelyre akkor kerül sor, ha a gyermek fejlődése családi környezetében veszélyeztetett és a az alapellátás nem vezetett eredményre, vagy ha a gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható és nincs alkalmas személy a gyermek gondozására.

Jogszabály:

Csjt. 101-104. §, Gyvt. 77-79. §, Gyer. 99-110. §, 158-162. §

A gyermek elhelyezésére

• nevelőszülőnél
• gyermekotthonban illetve
• fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kerül sor.

A nevelésbevétel ideje alatt:

• a kiskorú részére teljes körű biztosítása,
• segítségnyújtás a kiskorú és családja részére a visszahelyezés érdekében,
• szünetel a szülő szülői felügyeleti joga.

Eljárás menete:
Vizsgálni, hogy:

• a gyermek miért nem tarthat a családjában,
• illetve, ha ideiglenes elhelyezésre szükség volt: elhelyezést követően hazaadható-e, ha nem miért?

Beszerezni:

• Jegyzőtől és a Gyermekjóléti Szolgálattól korábbiakban keletkezett iratokat,
• a gyermek személyiségéről, egészségi és neveltségi állapotáról véleményt (Óvoda, iskola,védőnő, Nevelési Tanácsadó),
• a gyermek születési anyakönyvi másolatát,
• a gyermek ingó és ingatlanvagyonáról készült leltárt,
• javaslatot a gyermek gondozási helyének meghatározásához (Szakszolgálattól)
• jövedelemigazolásokat.

Környezettanulmány-készítés
Tárgyalás tartás a szülő, a gyermek és az összes érdekelt bevonásával, melynek során:

• a szülő meghallgatása a gyermek tartózkodási helyének, életpályájának kijelölése és a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükséges adatokról

Soron kívül határozathozatal.
Felülvizsgálat évenkénti, illetve a gyermek 3 éves kora alatt féléves felülvizsgálat, melynek során
tájékoztatás kérése a:

• gyámtól,
• nevelőszülőtől,
• szakszolgálattól,
• gyermekotthontól,
• gyermekjóléti szolgálattól,
• szükség szerint a megyei, Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól

Megszüntetés:
a felülvizsgálat eredményeképpen:

• ha okai már nem állnak fenn,
• gyermek tartós nevelésbe kerül,
• gyermek nagykorúvá vált (megszűnést megállapító határozattal!),
• a gyermeket örökbe fogadták,
• bíróság döntése alapján különélő szülőhöz vagy harmadik személyhez került.

Tartós nevelésbe vétel

Az állami gondoskodás másik formája, amelyre akkor kerül sor, ha a gyermek
családba való visszahelyezésére nem kerülhet sor.

Jogszabály:

Csjt. 101-104. §, Gyvt. 80-81. § és 107. § c) pont, Gyer. 102. §, 111-114. § és 158-162. §

A tartós nevelésbe vétel oka:

• a gyermeknek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, mert árva vagy a bíróság megszüntette a szülők szülői felügyeleti jogát és nem lehet gyámot kirendelni, azt senki nem vállalja a családból vagy ismerősök köréből, továbbá
• a szülő hozzájárult a gyermek örökbeadásához úgy, hogy az örökbefogadó személyét és adatait nem ismeri. Ha ideiglenes hatállyal elhelyezhető a leendő örökbefogadó szülőnél, akkor nem lehet tartós nevelésbe venni.

Eljárás menete:

• vizsgálni hogy a tartós nevelésbe vételi okok fennállnak-e
• a szükséges iratok beszerzése (ugyanazokat, mint az átmenti nevelésbevételnél)

Határozathozatal (azonnal végrehajtható).
Féléves illetve éves felülvizsgálat hasonló módon, mint az átmeneti nevelt gyermek ügyében.

Megszűnik a tartós nevelésbe vétel, ha:

• a bíróság visszaállította a szülői felügyeletet,
• bíróság döntött a gyermekelhelyezés kérdésében és ennek nyomán a gyermek más személy gyámsága alá került,
• örökbe fogadták a gyermeket,
• nagykorúvá vált a gyermek.

A kapcsolattartásra jogosult szülő kérelmére, megszüntethető, ha:

• nem került sor a gyermek örökbeadására,
• szülő és környezete alkalmassá vált a gyermeknevelésre.