Az eljárás azokra a nagykorúakra vonatkozik akiknek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt nagymértékben csökkent vagy hiányzik.

Ptk. 14-21. §, Pp.121.§., Gyer. 131-135. §., 144.§., 145.§.

• a gondnokság alá helyezendő házastársa
• egyeneságbeli rokona,
• testvére.

Amennyiben a fentiek a pert a városi gyámhivatal felhívását követő 60 napon belül nem indítják
meg, vagy zárgondnok, ill. ideiglenes gondnok kirendelésére került sor, úgy a gyámhivatal indít
pert.
A perindításra az ügyész is jogosult.

A gyámhivatali eljárás kezdeményezésre jogosultak:

• hozzátartozók.
• bárki aki a gondnokkirendelés szükségességet észleli továbbá hivatalból.

Az eljárás menete:

• kérelem, bejelentés alapján indul, majd
• vizsgálni a gondnokság alá helyezés indokát, ehhez meghallgatni
• a gondnokság alá helyezendő személyt
• a hozzátartozókat, meg kell állapítani
• a gondnokság alá helyezés szükségességét elme szakorvosi igazolás alapján, melyet
• a hozzátartozó csatol,
• a kórház küldi meg közvetlenül a gyámhivatalnak
• vagy a gyámhivatal kéri az érintett szakorvosi vizsgálatát és az igazolás megküldését,
• a gondnokság alá helyezendő személy életviszonyait környezettanulmány útján.
• vagyoni helyzetét tulajdoni lap beszerzésével (kérelmező útján vagy Földhivataltól)
• jövedelmét, az erre vonatkozó igazolás(nyugdíjszelvény) beszerzésével ( hozzátartozó közreműködése alapján)
• születési anyakönyvi kivonat beszerzése.

• amennyiben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a városi gyámhivatal a vagyonra zárlatot rendel el és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel.
• amennyiben a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt és az érintett személy érdekeinek védelme más módon - elsősorban zárlat elrendelésével - nem lehetséges azonnali intézkedést igénylő esetben a városi gyámhivatal ideiglenes gondnokot rendel.

(Gondnok rendelésre vonatkozó eljárás ismertetése később)
Mindkét esetben szükséges az érintett személy vagyonának leltározása.

Keresetlevél benyújtása:

Ideiglenes gondnokrendelés vagy zárgondnokrendelést követően, vagy ezek nélkül is a gyámhivatal
keresetlevelet nyújt be a bíróságra – a szakorvosi igazolás alapján:

• - cselekvőképességet korlátozó, vagy
• - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt.

A gyámhivatal a bírósági eljárás során felperesként szükség esetén módosítja a keresetét, további
bizonyítási indítványt terjeszt elő, vagy eláll a keresetétől.

Jogerős bírósági döntés után gondnokrendelés
A gondnok személyének kiválasztása:

A gyámhivatal már a perindítás előtt is számba veszi a gondnokul kirendelhető személyeket, azért,
hogy az eljárás e szakaszában gyorsabb legyen az eljárás.
Gondnokként lehet kirendelni :

• minden cselekvőképes, nagykorú személyt, aki elvállalja a gondnoki tisztet és alkalmas a gondnoki tiszt ellátására, de ez elsősorban a hozzátartókat illeti.

Gondnok kiválasztásának szempontjai: (ez egyben sorrendiséget is jelent)

• akit a gondnokság alá helyezett még cselekvőképes állapotban közokiratban kijelölt, vagy a gondnokság alá helyezést követően megjelölt,
• együttélő házastársat, ha ilyen nincs, vagy kirendelése nem áll a gondnokolt érdekében,
• azt, aki az alább felsoroltak közül a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével a legalkalmasabbnak mutatkozik :
  

• - a gondnokolt szüleit,
• - a szülők által haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt,
• - más hozzátartozókat, akik a személyes gondoskodást is el tudják látni,
• - hivatásos gondnokot.

Nem lehet gondnokul kirendelni:

• akinek személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik (kivéve a hivatásos gondnokot)
• a szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény dolgozóját az intézményben élő gondnokolt számára
• a területi egészségügyi-szociális szolgáltatás dolgozóját a gyógyítása-gondozása alatt lévő
• gondnokolt számára
• a városi gyámhivatal ügyintézőjét a városi gyámhivatal előtt folyó gondnoksági ügyekben
• azt, aki a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött.

A gondnok - általános jelleggel, ill. a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést
kimondó bírósági határozatban megjelölt ügyekben - a gondnokság alá helyezett személy
vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

Többes gondnokrendelés akkor lehetséges, ha:

• a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, ill. két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot
• a gondnokolt vagyonának kezelése, ill. egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel
• Amennyiben a városi gyámhivatal több gondnokot rendel egy gondnokolt részére, a kirendelő határozatban pontosan meg kell határozni gondnokonként az ellátandó feladatkört.

Helyettes gondnokrendelés:

• - a kirendelt gondnok helyettesítésére távolléte vagy akadályoztatása esetére, azonban csak akkor
• járhat el, ha azonnali intézkedésre van szükség.

A gondnokság ideje alatti eljárások:

• a bírósági felülvizsgálat kezdeményezése bíróság által meghatározott időpontban, célja annak megállapítása, hogy a gondnokság fenntartása indokolt-e vagy szükséges-e a megváltoztatása. Az eljárás lényegében hasonló a gondnokság alá helyezési – fent ismertetett – eljárással, azzal a különbséggel, hogy a bíróság döntését követően gondnokot nem kell rendelni, azonban a gondnokság formájának megváltoztatása esetén erről rendelkezni kell.
  
• számadások elbírálása: a gondnokot számadási kötelezettség terheli amelyre vonatkozó eljárás ismertetése a „Számadások” címszó alatt történik,
• a jogszabályban előírt gondnoki jognyilatkozatok jóváhagyása elsősorban ingó,- és ingatlanvagyont és készpénzt érintő ügyekben (ezzel kapcsolatban: „Vagyonkezelés” címszó alatt)
• gondnok és gondnokolt közti vita eldöntése
• a gondnok tisztségéből való esetleges elmozdítás, illetve felmentés.

Gondnokság alá helyezés megszüntetése:

A bíróság megszünteti a cselekvőképességet érintő gondnokságot, ha elrendelésének oka már nem
áll fenn.

Perindításra jogosultak:

• a gondnokság alatt álló maga
• a gondnokság alatt álló házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére
• a gondnok
• a városi gyámhivatal
• az ügyész

A városi gyámhivatal akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezés fenntartása már nem indokolt
és a megszüntetés iránti pert az erre jogosultak nem kezdeményezték. erre a kötelező felülvizsgálati
idő előtt is sor kerülhet.
A gondnokság megszüntetése (jogerős bírói döntés) és megszűnése (gondnokolt halála) után a
gyámhatóság erről határozatot hoz, melyben a gondnok felmentéséről is rendelkezik.

[ « vissza ]

[ az oldal tetejére ]